5. fejezet

(Sasuke P.O.V)
 

- Mit akarsz t�lem? – kiab�lt Kakashi Ichirakun�l.

Lenyeltem egy hatalmas gomb�cot, ami a torkomban alakult ki, �s egyenesen Kakashira n�ztem.

- Azt akarom, hogy tan�ts meg, hogyan kell megh�d�tani valakit – mondtam halv�nyan elpirulva. Nem hiszem el, hogy val�ban ezt teszem, de meg kell, ha akarom Narutot.

Kakashi �gy n�zett, mintha azt k�rtem volna, hogy mondja el visszafel� a k�nai ABC-t.

- V�rj, nem �rtem. Mi�rt lenne sz�ks�ged az �n seg�ts�gemre, hogy megh�d�ts egy l�nyt? Konoha n�i lakoss�g�nak kilencven sz�zal�ka m�r most t�ged akar – jegyezte meg, mik�zben zavartan n�zett r�m.

A p�r, ami m�r eddig az arcomon volt m�g s�t�tebb lett. Ink�bb a kezemben l�v� poh�r v�zre tekintettem, hogy elker�ljem Kakashi pillant�s�t.

- Nos, ez a ’szem�ly’ egy kicsit �sszetettebb, mint a rajong�im csoportja – mondtam, mik�zben a kezemben l�v� poharat forgattam. Rem�ltem, hogy Kakashi �rti a c�lz�st.

- Szem�ly? – hangs�lyozta ki ezt a sz�t. Sz�val, meg�rtette. – Akkor ez egy fi�, ezek szerint – jelentette ki felfedez�s�t. – Nem b�nod, ha megk�rdezem, ki az?

A kezemben l�v� v�z remegni kezdett. Ez az eg�sz besz�lget�s k�nos, k�nyelmetlen, s ideges�t� helyzetbe hozott, de tudtam, hogy musz�j kereszt�lmennem, ha meg akarom kaparintani a sz�kes�g sz�v�t.

- N-N-Naruto – ny�gtem ki lassan. A mellette, �l� Jounin egy ideig csendben �lt, majd, ahogy sejtettem, egy halk kacaj t�rt ki bel�le.

- Sz�val, Narutoba vagy szerelmes – ism�telte meg nevetve Kakashi. – Sosem gondoltam volna, hogy a sz�k�kre buksz, Sasuke.

Fogaimat csikorgattam, hogy visszatartsam magam att�l, hogy �tv�gjam a tork�t egy kunaival.

- Oh, milyen aranyos. Egy ying �s yang p�ros – folytatta g�nyosan. – Vajon hogy n�zn�nek ki a gyerekeitek.

- N�zd, seg�tesz, vagy sem – kiab�ltam a perverz senseije. N�ha nagyon ideges�t� tud lenni.

Kakashi mosolya lehervadt, s egy�tt�rz�en n�zett r�m.

Nem tudom, hogy tudok-e seg�teni – k�z�lte �szint�n. – �gy �rtem, m�g azt sem tudom megh�d�tani, akit szeretek.

- De akkor ott abban a sik�torban Iruk�val nem… hopp� – hallgattam el hirtelen, amikor r�j�ttem, hogy �pp most �rultam el, hogy l�ttam akkor este �ket.

- Sz�val te volt�l, aki figyelt engem �s Iruk�t akkor – mondta Kakashi, mik�zben r�m pillantott. – Olyan �rz�sem volt, hogy valaki leskel�dik ut�nunk.

 - Sajn�lom, �n csak hazafel� mentem �s megl�ttalak titeket �s…

- Sasuke, ez nem a te hib�d. �n vagyok, akit okolni lehet, ami�rt olyan dolgokat csin�ltam nyilv�nos helyen – gy�zk�d�tt Kakashi, amit�l megnyugodtam. – �s, hogy tetszett a m�sor?

- M�sor? – k�rdeztem.

- Amit Iruka �s �n adtunk el� a sik�torban – v�laszolt k�z�mb�sen.

- N-nos… a-azt hi-hittem... uh… mi! – locsogtam zavaromban. Nem hiszem el, hogy a tan�rom ilyet k�rdez, b�r v�g�l is olvassa az ’Icha Icha Paradise-t’.

- Tudod, nem b�nn�m, ha ism�t kicsikarhatn�m Iruk�b�l azokat a hangokat, csak legk�zelebb az �gyamban, megfosztva a ruh�it�l, olajjal bekenve �s tal�n egy vibr�tort is betenn�k a-

- Kakashi, seg�tesz akkor, vagy sem! – kiab�ltam r� elpirulva.

- Oh, igen, Naruto. Mint, ahogy kor�bban is mondtam, nem tudom, hogy tudn�k-e seg�teni.

- N�zd, csak azt szeretn�m, hogy tan�ts meg a cs�b�t�s m�v�szet�nek n�h�ny tr�kkj�re, ez minden – mondtam gyakorlatilag k�ny�r�gve.

- Hmm… - vette fontol�ra az �tletet Kakashi. Idegess�gemben elkezdtem harapd�lni az ajkamat. Sosem gondoltam volna kor�bban, hogy ennyire sz�ks�gem legyen b�rki seg�ts�g�re is.

- Rendben, megtan�tok neked p�r dolgot – mondta v�g�l. Ha nem egy Uchiha lettem volna, esk�sz�m, �r�mt�ncba kezdtem volna.

- De mivel Naruto egy kicsit… nos…

- H�lye – fejeztem be mondat�t.

- Mondjuk ink�bb, hogy egy kicsit egy�gy� – pontos�tott Kakashi. – Mivel Naruto ilyen �sszetett eset, egy kis id�be fog telni, m�g r�j�v�k, hogyan cs�b�thatod �t el, sz�val gyere vissza holnap, �s addig kigondolok valamit.

- Mi van a k�l�n edz�ssel? – k�rdeztem azon t�n�dve, vajon Kakashi lef�jta-e �ket csak, hogy kiseg�tsen engem.

- Mint, ahogy mondtam kor�bban, Naruto kiss� neh�z felfog�s�, ami azt jeleneti, hogy minden id�nket arra kell felhaszn�lni, hogy kital�ljuk a megold�st.

-----

Itt �llok Naruto lak�s�nak ajtaja el�tt. Nem felejtettem el, hogy megk�rt, seg�tsek annak a h�lye l�nynak aj�nd�kot tal�lni, de h�la a Kakashival val� besz�lget�s�nknek, ami jobb kedvre der�tett, �gy d�nt�ttem, kicsit k�szs�gesebb leszek a keres�s sor�n. Csak, mert most Sakur�ra figyel, nem jelenti azt, hogy az olyan sok�ig fog tartani.

Pr�b�lva nem kimutatva v�gyaimat, finoman kopogtam az ajt�n. P�r m�sodperces v�r�s ut�n �szrevettem, hogy nem j�n senki. Ism�t kopogtam, ez�ttal kicsit er�sebben. Ism�t semmi v�lasz. Mikor azon voltam, hogy ism�t kopogjak, az ajt� v�gre kiny�lt.

Naruto �llt a bej�ratn�l. A b�re fel volt hev�lve �s haja is k�cosabbnak t�nt, mint m�skor. �szrevettem, hogy kapkodva vesz leveg�t �s p�l�ja is gy�r�tt volt, nem besz�lve arr�l, hogy nadr�gja ki volt cipz�razva.

- Sa – Sasuke, mit csin�lsz itt? – k�rdezte elkerekedett szemekkel.

- Te k�rt�l meg, hogy seg�tsek aj�nd�kot keresni Sakur�nak, Dobe! – v�laszoltam kicsit idegesen. Nem tudtam elhinni, hogy ilyen k�nnyen megfeledkezett r�lam.

- Mi�rt vagy itt ilyen kor�n? Mi van az edz�sekkel? – k�rdezte. Ha nem tudn�k jobbat, azt mondan�m, hogy kiss� r�m�lt a k�zelemben.

- Kakashi lemondta �ket. Naruto, j�l �rzed magad? – pillantottam v�gig a zil�lt fi�n. Ezt � is �szrevette, s kih�zta mag�t.

- Igen, semmi gond. Ink�bb induljunk is v�s�rolni – s�t�lt el mellettem a sz�ke.

- Biztos vagy benne? – tettem fel neki a k�rd�st, de t�l messze volt, hogy hallja is.

----- �pp, hogy bel�pt�nk a piact�rre, ez a bolond azonnal mutogatni kezdett azokra a standokra, amikn�l olyan dolgok vannak, amiket Sakura szeret.

- Oh, Sasuke, egy �kszerbolt. Sakura szereti az �kszereket – ki�ltott fel. – N�zd az �dess�ges. Sakura biztos szeretne enni egy kis cukrot. Oh nem, nem tud. Csak betegebb� tenn� �t. H�! Mi van azzal?

Majdnem rosszul lettem, mikor Naruto a n�i feh�rnem�ket �rus�t� standra mutatott. A gondolatra, hogy Sakurat ilyenben l�ssam, fel�rt egy rosszull�ttel.

- Ah, kis�llatok – folytatta a sz�ke, ahogy tov�bbfutott a kis�llat-keresked�shez. S�hajtva k�vettem �t.

Naruto egy doboz el� �llt, amiben egy alom kiskutya fek�dt. – Megsimogathatok egyet? – k�rdezte az elad�t, aki b�lintott. Ekkor lehajolt a dobozhoz, ezzel remek r�l�t�st ny�jtva h�ts�j�hoz, majd kiszedett egy kis tacsk�t.

- Heh, r�d eml�keztet, Sasuke – mondta Naruto a kutya simogat�sa k�zben. Szem�ld�k�met felvontam erre a kijelent�sre.

Az �llat odad�rg�l�zk�d�tt hozz� �s megnyalta a nyak�t, ezzel nagyon felbosszantva engem. Hogy j�n ez a r�hes kis d�g ahhoz, hogy odasimuljon Narutohoz, m�g �n m�g azt sem tudom elmondani neki, hogy szeretem. Egy hideg pillant�st vetettem r�, mire ny�ssz�gni kezdett.

- Sasuke, ne n�zz �gy r�! – kiab�lt velem Naruto. Levettem r�la a tekintetem, de csak az�rt, hogy ne bosszantsam fel a fi�t, viszont tov�bbra is haragudtam, ami�rt ott lehet, ahol van.

- Ne agg�dj, kutyuska. Sasuke csak az�rt m�rges, mert aranyosabb vagy, mint � – simogatta tov�bb a kiskuty�t.

- Mi! Az a bolhazs�k csak szeretn�, hogy olyan aranyos legyen, mint �n – ki�ltottam fel v�dve magam.

- Nyugodj le, Sasuke, csak vicceltem – sz�lalt meg a sz�ke, s visszatette a kuty�t a dobozba.

Felkaptam a fejem Naruto mondat�ra. – Sz�val azt gondolod, hogy aranyos vagyok? – k�rdeztem egy j�t�kos mosollyal.

- Mi?

- Nos, azt mondtad, hogy csak viccelt�l, mikor kijelentetted, hogy a kutya aranyosabb, mint �n, vagyis ez azt jelenti, hogy azt gondolod, aranyos vagyok – k�z�ltem komoly hangon. Igaz�n k�v�ncsi voltam, mit v�laszol nekem.

- H�t, szerintem... �gy �rtem, te… h�, n�zd, ez Lee! – mondta, teljesen elker�lve a v�laszad�st.

Magam m�g� pillantottam �s val�ban ott �llt, nek�nk integetve. Oda�rve hozz� felt�nt, hogy m�g lelkesebb, mint �ltal�ban.

- Hello, fi�k. Hogy telik ez a csod�latos nap? – k�rdezte mosolyogva.

- J�l. Egy jobbul�st aj�nd�k ut�n kutatunk Sakur�nak – v�laszolt Naruto.

- Val�j�ban csak Naruto keres aj�nd�kot neki. �n csak seg�tek neki tal�lni – jav�tottam ki.

- �, �rtem. Nos, �n is v�s�rolgatok. Egy vend�g j�n hozz�m hamarosan, �s mindent t�k�letesre akarok, mire ide�r – mondta b�szk�n.

- Ki az? – tette fel a k�rd�st Naruto.

- H�z… iz�... ez… szem�lyes dolog – pirult el Lee.

- Ne mondd, hogy bar�tn�d van – hecceltem.

- Mi?! Nem, nem, nekem nincs ... Uh, mennem kell. Sziasztok! – futott el gyakorlatilag a fi�.

- Mi a csuda baja volt neki? – k�rdezte Naruto.

- Honnan tudn�m – feleltem neki.

- �, n�zd, egy parf�m�s bolt. Menj�nk be, h�tha tal�lunk valamit Sakur�nak – mondta Naruto mag�val l�tva engem az �p�let ir�ny�ba.

Mikor bel�pt�nk, r�j�ttem, hogy ez val�sz�n�leg Sakura kedvenc helye, mivel a boltban olyan illat volt, mint, amilyen neki van.

- Mi lenne, ha ezt adn�m neki? – k�rdezte, egy cseresznye illat� parf�m�t tartva a kez�ben.

- Ez sz�rny� lenne – k�z�ltem megvizsg�lva az �vegecsk�t.

- Mi�rt?!

- Mert, ha valami ilyesmit adsz neki, azt fogja gondolni, hogy csak �gy tal�lomra v�lasztottad – magyar�ztam. – Olyat kell adnod neki, ami valamilyen m�don k�t�dik hozz�. Olyasmit, mint ez.

Kiny�ltam, s leszedtem a polcr�l egy r�zsasz�n �vegben l�v� cseresznyevir�g illat� parf�m�t.

Egy hatalmas vigyor jelent meg Naruto arc�n, ahogy kivette a kezemb�l az �veget. – K�sz�n�m Sasuke, ez t�k�letes aj�nd�k lesz neki. Tal�n jobban fog kedvelni ezent�l.

Akaratlanul is bosszankodtam Naruto kijelent�s�n. Nem tudtam meg�rteni, mit hisz olyan k�l�nlegesnek azon a kis…

- Mi�rt kedveled ennyire Sakur�t? – k�rdeztem, pr�b�lva elrejteni bels� m�rgemet.

- H�t, � olyan aranyos, er�s �s j�l uralja a chakr�j�t – v�laszolt.

- De mindig kinevet �s g�nyneveken h�v – jegyeztem meg.

- Te is haszn�lsz r�m g�nyneveket, de ett�l m�g nem kedvellek kev�sb�.

- Te kedvelsz? – k�rdeztem megh�kkenve.

- Persze, mi m�s�rt lenn�l a bar�tom? – v�laszolt, majd elment kifizetni a parf�m�t.

�n csak d�bbenten �lltam ott, mintha transzba estem volna. Nem tudtam elhinni, hogy azt mondta, hogy kedvel, m�g, ha �gy is �rtettem, mint egy bar�tot – az nem sz�m�tott. Tudva, hogy Naruto egy kicsit is t�r�dik velem el�g j� volt, hogy seg�tsem a c�lomban.

- H�, Sasuke. Mehet�nk? – k�rdezte Naruto egy sz�nes tasakot tartva kez�ben.

  
- Igen.

Mik�zben a k�kszem� fi� futk�rozott el�ttem, akaratlanul is azt gondoltam, hogy hamarosan, nagyon is hamarosan az eny�m lesz.