"I need your love"

Már mindent látott a távolból. Olyan volt, mint egy álom azzal a különbséggel, hogy ez a valóságban történt.

- Rendben, dobe, visszamegyek veled… - Még mindig olyan valószínűtlennek hangzott. Apró vízcseppek hullottak alá az égből. Naruto hajából és ruhájából csöpögött a víz, elkeveredve pár csepp vérrel, amely a testén lévő vágásokból eredt.

- Mi a gond? Nem hallottad? Azt mondtam, visszamegyek veled Konohába. – Csak egy álom. Csak az lehetett. Az egyetlen, ami valóságosnak érződött, az a bőrét érő esőcseppek voltak. Igen, ez határozottan hasonló volt a megszokott álmaihoz. Úgyis úgy fog végződni, mint az összes többi: felébred, s rájön, hogy semmi sem változott, majd sírni kezd, mint egy buta kisgyerek.

Hirtelen egy kéz érintését érezte a fején. Felpillantva azt vette észre, hogy Sasuke aggódva néz le rá. Orochimaruhoz hasonló ruhát viselte, amelyről Naruto úgy gondolta, tökéletesen illik a fiúhoz; bár ezt sosem vallaná be.

- Jól vagy? Nagyon elgondolkodtál. Azt hittem, más reakciót váltok ki belőled, baka…

- Én-én… - De nem tudta befejezni; hangja elárulta őt. Sosem így képzelte el, hiszen Sasuke még nem ölte meg Itachit, Orochimaru is biztonságban volt. Mégis… - De, de, mi van veled?

- Orochimaruval? Amiatt nem kell aggódni, nem okoz semmi problémát. – Elég rossz kifogás volt, de Naruto ennyivel is beérte. – Tudom, hogy nem mindenki lesz elragadtatva attól, hogy visszatérek, de egyáltalán nem érdekel. Megoldom majd. Végül is… én vagyok az Uchiha klán túlélője.

- Um. Segítek neked – suttogta Naruto, mire Sasuke olyat csinált, amit a szőke hajú sosem csinált: rámosolygott.

- Köszi – válaszolta, s kinyújtotta kezét.

Mikor rájuk találtak, egyikük sem volt magánál, végül is, egy szörnyen nagy és kimerítő harcon voltak túl. Mindketten bőrig áztak. A legkülönlegesebb még is az összekulcsolódó kezük volt.

- Mi a…? – kezdte Kakashi, de Sakura félbeszakította.

- Azt hiszem, végre teljesítette az ígéretét Kakashi-sensei – mondta mosolyogva. Sai hitetlenkedve nézte a jelenetet. Azt hitte, ez a harc olyan lesz, mint, amiről Sakura mesélt korábban, vagyis Naruto a kórházban végezné, lelkileg összeomolva, míg Sasuke elmegy. De ezúttal mindketten boldogok voltak, kezeik szorosan összekulcsolva, habár mindkettő nagyon csúnyán össze volt verve.

„Nem értem őket…” Sai kissé mérges volt, ugyanis egyáltalán nem kedvelte Sasukét.

*

Mikor Naruto felébredt, ismét a kórházban volt.

- Sasuke! – kiabálta, rettegve, hogy mikor elájult, Sasuke meggondolta magát. Azonban, mikor oldalra fordult, meglátta a fiút, aki a mellette lévő ágyon feküdt. Szerencsére nem tűnt súlyosnak az állapota.

„Úgy tűnik, meg összevertél, nemde?”

Hirtelen Sasuke kinyitotta szemét, mire Naruto ijedten hőkölt hátra.

- Miért bámulsz így, dobe?

- É-én nem is, te idióta! – válaszolta Naruto, s kinyújtotta nyelvét.

- Tsk – zárta le röviden, majd a fiú félrepillantott, s kissé elpirult. – Nagyon… nagyon megsebesítettelek?

- Eh? Dehogy is, Sasuke, teme! Nagyszerűen vagyok!

- Mindegy – felelte a fiú, s visszafeküdt.

- Sasuke?

- Mi az?

- Üdv idehaza…

- Fogd be, Usuratonkachi – mondta az Uchiha, s próbált távolságtartónak hangzani. Bár ettől függetlenül, Naruto három év után először őszintén elmosolyodott.